Megállapodás nélkül értek véget a világűr leszereléséről folytatott ENSZ-tárgyalások

Megállapodás nélkül értek véget pénteken az ENSZ égisze alatt a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozása érdekében folytatott genfi tárgyalások, ami megfigyelők szerint a leszerelési erőfeszítések újabb kudarcát jelenti.

Hirdetés

Huszonöt ország – közöttük Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – folytatott tárgyalást zárt ajtók mögött két hétig a svájci városban, hogy megvesse a világűr békéjét biztosító egyezmény alapjait.

Az úgynevezett kormányközi szakértői csoport tanácskozásának elnöke Guilherme de Aguiar Patriota, az ENSZ leszerelési konferenciájához akkreditált brazil nagykövet volt.

A tanácskozás pénteken ért véget, és semmilyen időpontot nem jelöltek meg a tárgyalások esetleges folytatásához – közölte a brazil diplomata, aki sajnálatát fejezte ki, amiért a csoportban dolgozó diplomaták a területen egy sor ajánlás közül egyik kapcsán sem voltak képesek konszenzusra jutni.

„Nem tudtunk közös nevezőre jutni” – magyarázta újságíróknak. Úgy vélte, hogy “túl nagyravágyó” volt a célkitűzés egy rendkívül „kényes” témában.

A világűr leszerelésére irányuló erőfeszítések több mint tíz éve egy helyben topognak.

Oroszország és Kína olyan szerződést szeretne, amely megakadályozza egyes fegyverzetek felvonultatását az űrben. Az Egyesült Államok elutasítja ezt a megközelítést, és azzal érvel, hogy hatalmas nehézségek akadályoznák a világűrbeli ellenőrzést, és inkább egyes agresszív viselkedésmódok betiltását szorgalmazza.

A tárgyalások kudarcában szerepe volt a leszerelést ellenző légkörnek is, mindenekelőtt az Egyesült Államok azon februári döntésének, hogy felmondja a rövid- és közepes hatótávolságú atomrakéták korlátozására vonatkozó szerződést (INF), amelyet 1987-ben, a hidegháború végén írt alá Moszkvával. Válaszul Oroszország is felfüggesztette részvételét a szerződésben.

A tárgyalások kellős közepén, szerdán India új űrhatalomként tetszelegve rakétával megsemmisített egy műholdat, törmelékek százait zúdítva a világűrbe.

Guilherme de Aguiar Patriota szerint Újdelhi lépése csak tovább erősítette a szerződés megkötésének szükségességét, mert a nemzetközi jog jelenlegi állapotában “nem kifejezetten tilos egy tárgy űrbeli megsemmisítése”.